Az egregyi templomot Hévíz gyógyászati központjától 2500 méterre találjuk, a karmacsi-hévízi dombhát keleti lejtőjén.
Egregy látnivalói: www.heviz.me/egregy
Tweet

Egregy – Árpádkori templom
Hévíz/Egregy – Árpádkori templomA tájba helyezett, magyar falusi román kistemplomok egyik szép példájaként áll helyén. A templom az első pillantásra feltűnően szép arányaival, nemes egyszerűségével, a pannon tájba való harmonikus beilleszkedésével kelti fel a figyelmet. A szép megjelenéssel összhangban állnak a célszerű, hosszú időre szóló építkezés mesterségbeli fogásai. Építésének ideje nem ismeretes, első, 1341. évi okleveles említésénél jóval korábban készülhetett. A koráról szóló viták során kialakult nézet az építés időpontját a XIII. század második negyedébe helyezi. A templom a környéken nagy mennyiségben fellelhető pannon homokkőből készült. Épülettömbje hosszanti elrendezésű, hármas tagolású. Nyugaton áll a magas torony, hozzá kelet felé az alacsonyabb és szélesebb hajó, a hajóhoz pedig az alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik. A templom művészileg legszebb része a torony, amelyet nyolcszögű, úgynevezett ”csürlős sisak” fed le. A román stílusú templomon a középkorban nem végeztek nagyobb átalakítást. Barokk átalakítása 1731-ben történt, s később többször is renoválták. Az Árpád-kori falusi kistemplomok legfejlettebb típusát mutató, s az egyik legszebb műemlékként számontartott egregyi templomot az 1964-65-ös renoválást követően korhű berendezési tárgyakkal látták el, s ezáltal ma eredeti hangulatában tekinthetik meg a látogatók.

A “hévízi grincing”
Egregy A templom szomszédságában már az 50-es évek óta igen sok turista fordul meg. Akkoriban a pincegazdák saját borukkal kínálták őket, melyet a látogatók a szőlőtőkék közt ácsorogva-beszélgetve fogyasztottak el. A növekvő idegenforgalommal azonban lépést tartottak a gazdák is: a 70-es évek végén a szőlőskertek tövében megjelentek az első borozók, vendéglők, melyekben természetesen jobban ízlett már a bor. A friss levegő, a csodálatos kilátás egyre több látogatót csábított ki a hegyre, akik a bor mellé harapnivalót is kértek Kezdetben zsíros kenyér, hagyma, később sonka, szalonna került az étlapra.